Repce fajták
A repce (Brassica napus) az egyik legfontosabb olajnövényünk. A káposztarepce a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Két formáját ismerjük: az őszi káposztarepcét és a tavaszi káposztarepcét. Hazánkban az előbbi terjedt el a magasabb terméshozam miatt.
Régebben elsősorban kenőanyagként vagy világítóolajként használták fel, manapság élelmiszeripari célokra is hasznosítható; étkezési olajat készítenek belőle. Étkezési célokra csak az alacsony erukasav tartalmú olajat lehet felhasználni. Nemesítési programok következményeként a erukasav tartalmat sikerült 40%-ról 0%-ra csökkenteni, miközben a többszörösen telítettlen zsírsavak (linolsav, linolénsav) az összes zsírsavat tekintve 15%-ról 20%-ra, illetve 8%-ról 12%-ra növekedtek. Más olajos növényekkel összehasonlítva a repcében a legalacsonyabb a telített zsírsav (6-8%) a teljes zsírsavak tekintetében, és emellett igen gazdag növényi szterolokban.
Napjainkban újabb felhasználási területe a biodízel előállítás, a dízel üzemű gépjárművek tudják hasznosítani a repceolajat, ezáltal környezetkímélőbbé tehető a gépjármű. Használják még a festékiparban, valamint szappan gyártáshoz is.
A glükozinolát a fő kén-tartalmú összetevő a káposztafélék családjában, és ha túl nagy koncentrációban található meg az olajpogácsában az hatással van a pajzsmirigy működésére- és betegséget okozhat egyes állatoknál. Baromfiak esetében egyéb táplálkozási rendellenesség léphet fel. Kisérletek során az 1980-as évektől kezdődően ötödére sikerült csökkenteni a repce glükozinolát szintjét, amely a repce olajpogácsájának piaci bővülését eredményezte.
A kén bevitele általában növeli a GLS tartalmat, de a jelenlegi "00"-ás repcefajta alacsony glükozinolát tartalma lehetőséget biztosít az optimális kénes műtrágyázásra. A kénes műtrágyázás hatása alacsonyabb, mint a fajtaválaszték vagy a terület hatása.
A canola kifejezés egy kanadai nemesítési programból ered, melynek célja hogy alacsony erukasav- és glükozinolát tartalmú olajat állítsanak elő. A név a Kanada (Canada) és az alacsony olaj és sav (oil, low, acid) szavak kezdőbetüiből ered. (A másik ok az elnevezésre, hogy el akarták kerülni a párhuzamot az angol "rape" szóval, melynek jelentése "erőszak, elrablás".)
A repcefajták figyelembe vételénél a legfontosabb szempont az össztermés a fajtaválaszték esetén. Fontos tényező továbbá a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a megdőléssel szembeni ellenálló képesség, valamint az érés ideje.
A világ legtöbb országában már olyan nemesített fajtákat használnak, melyek glifozát ellenállóak. Magas erukasav-tartalmú repcét kenőanyagok és polietilén gyártására termesztenek.
A Yara által javasolt termékek őszi káposztarepce termesztésekor
Még több tény az őszi káposztarepcéről:
Agronómiai irányelvek
Az őszi káposztarepce a hűvösebb terüeteken is termesztett növény, Európán kívül főleg Kanadában és Kínában termesztik. A káposztafélék családjának Brassica nemzetségében tartozó egynyári/kétnyári növény.
A repce tápelem-összegzése
Tizenhárom ásványi elem szükséges a repce számára a legjobb minőség és hozam eléréséhez: nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, kalcium, kén, bór, réz, vas, mangán, molibdén, cink és klór.
A repce tápelem felvétele
A repce magas hozamának eléréséhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátási stratégia, amely magában foglalja a makro- és mikroelemek alkalmazását.
Gyomok, kártevők és betegségek
Az őszi káposztarepce - hasonlóan a többi Brassica nemzetségbe tartozó növényhez - hajlamos a betegségek és kártevők okozta fertőzésekre.
Alkalmazási stratégiák
Más szántóföldi növényekkel (pl. gabona) összehasonlítva, az őszi káposztarepce különbözik a tápanyag-igény tekintetében abban, hogy sokkal több tápelemre van szüksége; ez a tápelemek jelentős mozgósítását eredményezi.
Repce termelés a világban
A világon a legnagyobb repcetermelő Kanada (14,4 millió tonna 2014-ben), melyet Kína követ a sorban. Az őszi káposztarepce termesztése nagyrészt a mérsékelt égöv környékére tehető.
Piaci követelmények
Az őszi káposztarepce termesztése két fő piacra történik. Az első és legfontosabb a repceolaj előállítása emberi fogyasztásra. Az olaj gyártásának mellékterméke a repcemagliszt.
