A lombozat megvédésében a nitrogénnek és a magnéziumnak van jelentős szerepe.
A magnézium alapvető szerepet játszik a klorofill képződésben, annak ellenére, hogy másodlagos tápelemnek tekintik. A magnéziumhiány gyorsan a klorofilltartalom hiányát eredményezi a csökkenő fehérje szintézis által. A növényben található magnézium 20-30%-a csatlakozik a klorofillhoz, a fennmaradó rész oldható formában társul a különböző szerves és ásványi ionokhoz.
Magas tápelem hiányok ritkán fordulnak elő, de ezt okozhatja a magnézium hiányos talaj, vagy következhet a talaj tömörödésből, illetve a talajban lévő egyensúly hiány más kationokkal, mint a kálium, kalcium vagy ammónium.
A teljes felvételhez képest a repce a kálium és a kalcium 90%-át, a magnézium 83%-át, a kén 66%-át, a nitrogén 55%-át és a foszfor 46%-át juttatja vissza.
A mikroelemek közül a mangán és a vas a két legfontosabb elem a repce számára, de bór- valamint molibdén hiány a leggyakrabban előforduló.
A bórhiány jelentősen csökkenti a mag és a pollen életképességét és a virág fejlődését. A fehérje tartalomra szintén hatással van. Az alacsony hiány nem minden esetben mutat tüneteket, a magképződés azonban gyenge lehet.
Felismerték, hogy bár nagyon alacsony a szükséges molibdén mennyiség (20 g/ha, 0,4-0,6 ppm növényenként), a repce számára, mégis hajlamos a molibdén hiányra, akárcsak a többi keresztesvirágú növény. A molibdén hiány csökkenti a fehérje szintézist, nitrát felhalmozódáshoz vezet és csökkenti a nitrogén hatékonyságát.
A kén és a molibdén antagonista elemek; a magas kén felvétel csökkentheti a molibdén felvételét. A molibdén az egyetlen olyan mikroelem, amelynek a felvehetőségét növelhetjük a növény számára a talaj pH értékének növelésével.
A kén nagyon sok kutatásnak volt témája. Az eredmények alapján megállapítható , hogy a repcének nagy szüksége van rá; a hozamveszteség magas volt kénhiány esetén, valamint szerepet játszott a mag és az olajpogácsa minőségében is.