Ez a fázis a vetéstől a szárbaindulás kezdetéig tart. Ebben az időszakban megtörténik a csírázás (kelés), kialakul a gyökérrendszer, és megtörténik a bokrosodás. A hozamot meghatározó összetevők (produktív bokrosodás) a fázis végére kialakulnak. A növekedés üteme nagyban függ a környezettől; a hideg napok a növekedést lassítják. A tavaszi búza esetében felgyorsul, ahogy a nappalok hosszabbodnak és a hőmérséklet emelkedik.
Ez a fázis a szárbaindulástól - mely az első kipattintható szárcsomó (nodusz) megjelenését jelenti - a virágzásig tart. Ez kritikus növekedési szakasz a a hozam szempontjából a levelek, a gyökérzet és a virágocskák számára. A levélzet teljes lesz, és képes a fotoszintetikus aktív sugárzás (PAR) 95%-nak befogására. A növekedés nagyon gyors, mely magas napi tápanyag-igénnyel párosul a talajból.
Ez a fázis a virágzás végétől a gabona éréséig tart. Ezen időszak alatt a hozam összetevői közül a területegységnyi szemmennyiség és a gabonaszemek súlya lesz meghatározó. A zászlóslevél egészsége és nitrogén-ellátottsága fontos tényező, mert 70%-ig ez járul hozzá a gabona szén-hidrát tartalmához.
Az évek során számos rendszer született, melyek segítségével meghatározhatóak a búza növekedési szakaszai. A három leginkább használatos rendszer: a Zadoks, a Feekes és a Haun. Ezek közül is a Zadoks a legszélesebb körben elterjedt. Itt olvashatóak a skála adatai: