Hagymafélék műtrágyázása
A műtrágyafelhasználás hatékonyságának maximalizálása érdekében a tápanyagok időzítését a növény tápanyagigényéhez kell igazítani. Az ültetés utáni első 4 hét során a szárazanyag felhalmozódás és emiatt a tápanyagigény viszonylag csekély mértékű. Ezután viszont gyors vegetatív növekedés indul meg, és az ezt követő fejesedés már nagy tápanyagigényű.
A tápanyagigény jelentkezésének ideje mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a hagymafélék általában alacsony hatékonysággal veszik fel a tápanyagot, főleg, ha a foszfor felvételét nézzük más növényekhez képest. Ez a vastag gyökerek, valamint a kevés és rövid hajszálgyökerek által jellemzett sekély gyökérrendszer miatt van. Emiatt a hagyma gyökérzetének túl kicsi a teljes felszíne a megfelelő tápanyagfelvételhez. Következésképpen a műtrágyázási stratégiának arra kell összpontosítania, hogy a tápanyagokat gyakran és könnyen felvehető formában juttassa a lehető legközelebb a gyökérzónához.
A tápanyagkijuttatási stratégiát a következőképpen lehet megvalósítani:
Szilárd kijuttatott műtrágya: egy kis részét az ültetés előtt, a maradékot pedig fejtrágyázással a növény növekedése és igénye szerint. A szárazon kijuttatott műtrágyázás során a tápanyagra azért van szükség nagyobb mennyiségben, hogy meg lehessen előzni a (gyökérzet felépítése miatti) alacsony tápanyagfelvételi hatékonyság következtében kialakuló tápanyaghiányt, valamint, hogy pótolni lehessen a kimosódás és a tápanyagok talajban történő reakciói (megkötése) miatti veszteséget.
Tápoldatozás: a tápanyagoknak az öntözőrendszeren keresztül történő kijuttatása révén a műtrágya közvetlenül a gyökérzónához kerül, s ez növeli a gyökerek tápanyagfelvételi hatékonyságát. A helyi öntözés egy korlátozott nedvességzónát hoz létre, ahol a gyökerek fejlődni tudnak. Ez a gyakorlat egységesebb tápanyagkijuttatást biztosít a növények számára, és lehetővé teszi, hogy a megfelelő tápanyagot a megfelelő időben és a növény igényének megfelelő mennyiségben juttassuk ki.
A lombtrágyázást azért alkalmazzuk, hogy az azonnali tápanyagigényeket ki lehessen elégíteni, illetve ott van rá szükség, ahol a talajfeltételek korlátozzák bizonyos tápanyagok rendelkezésre állását. Leggyakrabban a mikrotápanyagokat juttatjuk ki ilyen formában.
Még több a tény a hagymafélékről:
A hagymatermesztés agronómiai irányelvei
A hagyma -6°C-os hőmérsékletig képes túlélni, de ha a hőmérséklet -8°C alá esik, elpusztul. A hagymamag csírázásához és növekedéséhez a 13-28°C között hőmérséklet az ideális.
A hagyma tápelem-összegzése
A megfelelő egyensúly a makro- és mikroelemek között elengedhetetlen, hogy a lehetséges legjobb eredményt kapjuk.
A tápelemek szerepe a hagyma növekedési szakaszaiban
Ahhoz, hogy hagymánk megfelelő hozamú és minőségű, valamint egészséges legyen, elengedhetetlen a növény számára szükséges tápelemek megfelő időben és mennyiségben való kijuttatása.
Hagymatermesztés a világban
Évente 54 millió tonna száraz hagyma terem összesen 3 millió hektáron, több mint 134 országban. A termelés megduplázódott az elmúlt tíz év alatt.
Talaj- és vízgazdálkodás
A talajnak megfelelő szerkezetűnek és tápanyagban gazdagnak kell lennie a növekedés maximalizálásához és a magas hozamok eléréséhez. A magágy állapota kritikus fontosságú, különösen akkor, ha növényt magról termesztjük.
Hagyma fajták
A hagymák termesztett típusai két csoportba sorolhatók – a közönséges hagymafélék és a csokros hagymafélék (aggregatum csoport).
A hagyma piaci követelményei
A hagyma többségét étkezési célra termesztik, és az értékesítés előtt általában osztályozzák. A kiskereskedő és a fogyasztó is elvárja az egységes méretet, formát és színt, valamint azt, hogy egészséges legyen, és ne legyen földdel szennyezett.
Növényvédelem
A hagymafélék lassan bújnak elő, ezért fontos a gyomirtás a nedvességért és a tápanyagokért folyó verseny csökkentéséhez. Az egyenes növekedés miatt még akkor is gyenge versenytársai a gyomoknak, amikor már kifejlődnek. Emiatt a növény megjelenése előtti...
A Yara ajánlata hagymafélék termesztésekor
