A levél- és hajtásnövekedés alatt a nitrogén, a foszfor, a kálium és a cink koncentrációja csökken. Más tápelemek -elsősorban a kalcium - szintje megemelkedik az időszak alatt. Ezen szezonális változások miatt a mintavétel általában előre meghatározott időszakokban történik. Ez hagyományosan 110-125 nappal a teljes virágzás után, a növekedési szakasz közepén történik. Mindemellett a tápelemhiányok megakadályozhatják a növekedési-, a hozam- és minőségpotenciált. Emiatt a virágzás fázisa alatt egyre gyakrabban végeznek analízist, hogy az esetleges tápelem-zavarokat még a jelentkezésük előtt kezeljék.
Talajvizsgálattal meghatározható a talajban található és a növekedést elősegítő tápelemek mennyisége. Ez különösen fontos a talaj foszfor- és káliumszintjének meghatározása szempontjából, valamint a talaj pH értékének megállapítására. Mindemellett a talajvizsgálat önmagában nem szolgáltat elegendő információt a tápanyagokkal kapcsolatban.
A levélszövet elemzés szélesebb körben alkalmazott eljárás, mely pillanatnyi képet ad a tápelemek helyzetéről a növekedés bizonyos fázisaiban.
Jellemző levélanalízis számok láthatóak a fő- és mikroelemek esetében a virágzás utáni növekedési szakaszban.
Bár a táblázatok elfogadott értékeket tartalmaznak az optimális növekedéshez, nem veszik számításba, hogy a fa a tápanyagok egy részét újrahasznosítva felhasználja a gyümölcsben. Például, ha a szövetekben a kalcium szint megfelelő, a gyümölcs attól még lehet hibás és előfordulhatnak tárolási problémák ezáltal. Egyre gyakrabban használt eljárás a gyümölcs analízise, amikor az 25-30 mm átmérőjű, mely a tápelem egyenlőtlenségek megállapítására szolgál, ami a későbbiek folyamán tárolási problémákhoz vezethet. Ennek eredményeképpen megfelelően lehet a gyümölcsöt lombtrágyázni