Almatermésűek talaj- és levél elemzése
Talajvizsgálattal meghatározható a talajban található és a növekedést elősegítő tápelemek mennyisége. A levélszövet elemzés szélesebb körben alkalmazott eljárás, mely pillanatnyi képet ad a tápelemek helyzetéről a növekedés bizonyos fázisaiban.
A levél- és hajtásnövekedés alatt a nitrogén, a foszfor, a kálium és a cink koncentrációja csökken. Más tápelemek -elsősorban a kalcium - szintje megemelkedik az időszak alatt. Ezen szezonális változások miatt a mintavétel általában előre meghatározott időszakokban történik. Ez hagyományosan 110-125 nappal a teljes virágzás után, a növekedési szakasz közepén történik. Mindemellett a tápelemhiányok megakadályozhatják a növekedési-, a hozam- és minőségpotenciált. Emiatt a virágzás fázisa alatt egyre gyakrabban végeznek analízist, hogy az esetleges tápelem-zavarokat még a jelentkezésük előtt kezeljék.
Talajvizsgálattal meghatározható a talajban található és a növekedést elősegítő tápelemek mennyisége. Ez különösen fontos a talaj foszfor- és káliumszintjének meghatározása szempontjából, valamint a talaj pH értékének megállapítására. Mindemellett a talajvizsgálat önmagában nem szolgáltat elegendő információt a tápanyagokkal kapcsolatban.
A levélszövet elemzés szélesebb körben alkalmazott eljárás, mely pillanatnyi képet ad a tápelemek helyzetéről a növekedés bizonyos fázisaiban.
Jellemző levélanalízis számok láthatóak a fő- és mikroelemek esetében a virágzás utáni növekedési szakaszban.
Bár a táblázatok elfogadott értékeket tartalmaznak az optimális növekedéshez, nem veszik számításba, hogy a fa a tápanyagok egy részét újrahasznosítva felhasználja a gyümölcsben. Például, ha a szövetekben a kalcium szint megfelelő, a gyümölcs attól még lehet hibás és előfordulhatnak tárolási problémák ezáltal. Egyre gyakrabban használt eljárás a gyümölcs analízise, amikor az 25-30 mm átmérőjű, mely a tápelem egyenlőtlenségek megállapítására szolgál, ami a későbbiek folyamán tárolási problémákhoz vezethet. Ennek eredményeképpen megfelelően lehet a gyümölcsöt lombtrágyázni
Még több a tény almatermésűekről:
Agronómiai irányelvek almatermésűek termesztésekor
Az alany megválasztása határozza meg a fa méretét és a tápanyag-felvétel hatékonyságát. Az optimális ültetési távolság függ az alanytól, a fajtájától és a metszés módjától.
Almatermésűek tápelem összegzése
A legtöbb tápelem a rügyekben, a fa kérgében és a gyökérzetben raktározódik. Tél után innen szabadulnak fel a tápanyagok, hogy a level növekedést, a virágzást, a gyümölcs kialakulását és növekedését elősegítsék
Almatermésűek talaj- és vízigénye
Az alma és körte fák képesek a legkülönbfélébb talajokon fejlődni; egészen a közepes textúrájú agyagos talajtól kezdve a kavicsos homokig.
Tápelemek az almatermésűek növekedési szakaszaiban
A többi növényhez hasonlóan az almafélék esetében is fontos a szükséges tápelem akkor, amikor arra a növénynek szüksége van.
Almatermésű fajták
A termesztett gyümölcsök között vezető alma, és lényegesen kisebb területen termesztett körte, valamint a házi kertben megtalálható birs és naspolya tartoznak e csoportba.
Almatermésűek piaci elvárásai
Több száz féle alma van, de öt fajta uralja a világpiaci termelést: Fuji, Golden Delicious, Delicious, Granny Smith és a Gala. Azonban egy adott régióban vagy országban lehetnek ezektől eltérő, más jelentős fajták is.
Alkalmazási stratégiák almatermésűeknél
Telepített ültetvények esetében szilárd műtrágya kijuttatása lehetséges a teljes talajfelszínen, vagy sávosan a fák alatt. A tápoldatozás sokkal jobban biztosítja, hogy a tápanyagok az aktív gyökérzóna közelébe kerüljenek
Almatermésűek termesztése a világban
Évente körülbelül 100 millió tonna almatermésű gyümölcsöt termelnek világszerte 7.3 millió hektáron.
A Yara által javasolt termékek almatermésűek termesztésekor
