A cukor-sav arány beállítás almaféléknél
Az almafélék íze, zamata a gyümölcsben lévő oldható szárazanyag-tartalom szintekhez köthetőek, melyek főleg cukrok. Az összes oldható szárazanyag-tartalom (TTS) meghatározó az almafélék minőségének mérésekor. A gyümölcs cukortartalmának (Brix-fok, cukorfok) meghatározása refraktométerrel vagy közeli infravörös spektroszkópiával történhet. Ezzel lehetőség van ellenőrizni a gyümölcs fejlettségét, érettségét, és segít meghatározni a szüret időpontját. A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás kedvezően befolyásolja a gyümölcs összes oldható szárazanyag-tartalmát.
Tápelemek és az almafélék összes oldható szárazanyag-tartalma (TTS)
Nitrogén és kálium
A nitrogén pozitív hatással van az almafélék összes oldható szárazanyag-tartalmára. A kálium fontos szerepet játszik az édes ízben, ahogy azt indiai kísérletek Brix-fok mérések eredményei kimutatták. A Brix-fok mérést arra használták, hogy megbecsüljék az összes olható szárazanyag-tartalmat, mert a cukor reprezentálja rendszerint a oldható szárazanyag-tartalom 75-85%-t.
Magnézium
Az almafélék savtartalma meghatározó sajátosság mind a friss piaci fogyasztás, mind a feldolgozóipar számára. Ez az egyik fő alkotóelem az íz meghatározásában. Minél magasabb a savtartalom, annál savanykásabb az íz, és az ilyen gyümölcsből előállított ivólevek annál jobban szomjoltóak.
A magnéziumnak csekély hatása van a gyümölcs savtartalmára.
A Yara által javasolt termékek almatermésűek termesztésekor
Még több az almatermésűek minőségéről:
Az almatermésűek színeződésének elősegítése
A gyümölcshéj színe fontos minőségi követelmény a vásárlók részéről. Ezért a termelők törekednek a minél vonzóbb színeződés elérésére. A megfelelő tápanyag-ellátás segít, hogy a gyümölcs a kívánt megjelenésű legyen.
A kalcium és a körte minősége
A kalcium meghatározó a körte esetében; az almánál elfogadott mennyiség kétszeresére van szükség.
Almatermésűek üvegesedésének csökkentése
Almafélék esetében az üvegesedés akkor alakul ki, amikor a szorbit (szorbitol) gyorsabban kerül be a gyümölcsbe, mint ahogy az be tud épülni. Az üvegesedés többnyire a gyümölcs belsejében alakul ki, csak súlyos esetekben láthatóak a tünetek a külső héjon.
Az almatermésűek keménységének növelése
Az almafélék keménysége különösen fontos, mert a fogyasztók a ropogós almát kedvelik. A keménységnek fontos szerepe van továbbá szállításkor és tároláskor. A hőmérséklet sok más tényező mellett meghatározó a keménység szempontjából.
Lenticella foltosság csökkentése almatermésűeknél
A gyümölcs héján néhány millimeter átmérőjű kerek, enyhén bemélyedő barna (esetleg fekete) foltok láthatóak. A lenticellafoltosság a forró nyárral, a késői szüreteléssel és a túlzott nitrogén használattal van összefüggésben.
Almatermésűek keserűfoltossága
A keserűfoltosság (sztippesedés) egy olyan kalciumhiány okozta fiziológiai rendellenesség az almafélék szöveteiben, mely csökkenti a gyümölcs minőségét és eladhatóságát.
Almatermésűek húsbarnulása
A húsbarnulás (más néven "pufikosodás") almafélék esetén a szövetek belső lebomlása, mely a folyadék oxidációja révén következik be. Súlyos esetekben a szövetek szivacsossá, a gyümölcs íztelenné válik.
A szkaldosodás elkerülése almatermésűeknél
A szkaldosodás, vagy más néven héjbarnulás a sárgás vagy "kipirult" foltok a gyümölcs héján, melyet a közvetlen napsugárzás és az azt gyakran követő hűvösebb, felhősebb periódus okoz. Általában a gyümölcs húsa nem károsodik.
Lucernaszínűség (zöldhéjúság) előfordulása almatermésűeknél
A zöldhéjúság egy a körte külső részén megjelenő, sötétzöld, enyhén beesett foltokat okozó betegség.A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás elengedhetetlen a jelenség előfordulásának minimalizálásához.
Az almatermésűek minőségének növelése
Az almatermésűek többségét világszerte a friss áru piacra termesztik. A legfontosabb követelmények az íz, a méret, a forma és a héj színe a kereskedők valamint a vásárlók részéről, akik kimagasló minőségű terméket várnak el egész évben.
