Az almatermésűek keménységének növelése
Az almafélék keménysége különösen fontos, mert a fogyasztók a ropogós almát kedvelik. A keménységnek fontos szerepe van továbbá szállításkor és tároláskor. A hőmérséklet sok más tényező mellett meghatározó a keménység szempontjából.
A megfelelő tápanyag-ellátás kritikus szerepet játszik ebben a fontos minőségi jellemzőben.
Tápelemek és az almatermésűek keménysége
Nitrogén
A nitrogen túlzott-, vagy késői alkalmazása csökkenti az almafélék keménységét, mely nagyobb károkat okozhat a szállítás és tárolás során ezáltal csökkentve a szavatossági időt.
Foszfor
Hat héttel sziromhullás után a foszfor lombtrágyázás növeli a gyümölcs keménységét, ezzel együtt javítja a hosszútávú tárolhatóságot.
Kalcium
A kalcium fontos szerepet játszik az almafélék minőségének maximalizálásában azzal, hogy biztosítja a gyümölcs keménységét. A sejtfal integritás és a sejt-sejt adhézió javul, mely erősebb gyümölcshúst eredményez, ami kevésbé hajlamos a zúzódásra és rothadásra.
A talajon alkalmazott kalcium-nitrát hatékonyan javítja a gyümölcs keménységét. Lombtrágyázáskor a többszöri alaklmazás a megfelelő, feltéve, hogy a termékek nem tartalmaznak túl sok nitrogént, mely felboríthatja a tápelem-egyensúlyt és rontja a minőséget.
A kísérletek eredményei alapján javaslat, hogy a keménység szempontjából kritikus kalcium mennyisége a szüretkor a gyümölcsben 5 mg-nál magasabb legyen 100 grammonként, így minimalizálva a keserűfoltosság kialakulását.
A Yara által javasolt termékek almatermésűek termesztésekor
Még több az almatermésűek minőségéről:
Az almatermésűek színeződésének elősegítése
A gyümölcshéj színe fontos minőségi követelmény a vásárlók részéről. Ezért a termelők törekednek a minél vonzóbb színeződés elérésére. A megfelelő tápanyag-ellátás segít, hogy a gyümölcs a kívánt megjelenésű legyen.
A kalcium és a körte minősége
A kalcium meghatározó a körte esetében; az almánál elfogadott mennyiség kétszeresére van szükség.
Almatermésűek üvegesedésének csökkentése
Almafélék esetében az üvegesedés akkor alakul ki, amikor a szorbit (szorbitol) gyorsabban kerül be a gyümölcsbe, mint ahogy az be tud épülni. Az üvegesedés többnyire a gyümölcs belsejében alakul ki, csak súlyos esetekben láthatóak a tünetek a külső héjon.
Lenticella foltosság csökkentése almatermésűeknél
A gyümölcs héján néhány millimeter átmérőjű kerek, enyhén bemélyedő barna (esetleg fekete) foltok láthatóak. A lenticellafoltosság a forró nyárral, a késői szüreteléssel és a túlzott nitrogén használattal van összefüggésben.
Almatermésűek keserűfoltossága
A keserűfoltosság (sztippesedés) egy olyan kalciumhiány okozta fiziológiai rendellenesség az almafélék szöveteiben, mely csökkenti a gyümölcs minőségét és eladhatóságát.
Almatermésűek húsbarnulása
A húsbarnulás (más néven "pufikosodás") almafélék esetén a szövetek belső lebomlása, mely a folyadék oxidációja révén következik be. Súlyos esetekben a szövetek szivacsossá, a gyümölcs íztelenné válik.
A cukor-sav arány beállítás almaféléknél
Az almafélék íze, zamata a gyümölcsben lévő oldható szárazanyag-tartalom szintekhez köthetőek, melyek főleg cukrok. Az összes oldható szárazanyag-tartalom (TTS) meghatározó az almafélék minőségének mérésekor.
Lucernaszínűség (zöldhéjúság) előfordulása almatermésűeknél
A zöldhéjúság egy a körte külső részén megjelenő, sötétzöld, enyhén beesett foltokat okozó betegség.A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás elengedhetetlen a jelenség előfordulásának minimalizálásához.
A szkaldosodás elkerülése almatermésűeknél
A szkaldosodás, vagy más néven héjbarnulás a sárgás vagy "kipirult" foltok a gyümölcs héján, melyet a közvetlen napsugárzás és az azt gyakran követő hűvösebb, felhősebb periódus okoz. Általában a gyümölcs húsa nem károsodik.
Az almatermésűek minőségének növelése
Az almatermésűek többségét világszerte a friss áru piacra termesztik. A legfontosabb követelmények az íz, a méret, a forma és a héj színe a kereskedők valamint a vásárlók részéről, akik kimagasló minőségű terméket várnak el egész évben.
