A kukoricalevél elsárgulása

Ha a fiatal levelek halványsárga – vagy világoszöld – színt öltenek, száruk vékony és lassan kezdenek virágzani, a hátérben nitrogénhiány állhat. Az idősebb növényeken „V-alakú” sárgulás jelenik meg a levelek hegyénél. Az első tüneteket az idősebb levelek mutatják; hegyeik és főereik végül elöregszenek.

A káliumhiányos kukoricanövény világoszöld vagy sárgán csíkozott. Ez, az alsó levelek között gyakoribb sárgulás (vagy „égés”) a levél élein jelenik meg, majd később elhaláshoz vezet, ami az idősebb növényeken a levelek hegyének és széleinek elbarnulásával jár.

A magnéziumhiány nyomai először az idősebb leveleken jelennek meg, sárga/fehér ér közötti klorózist okozva.

A kénhiányos növények satnyák, leveleik halvány zöldek és sárgák. A levelek gyakran csíkozottak, világossárga erezettel. A nátriumhiányos állapottal ellentétben, amikor elsőként jelenik meg rajtuk a klorózis, az alsóbb levelek ilyenkor zöldek maradhatnak.

Ha a növény növekedése nem megfelelő, és a felső, fiatalabb levelek erei között jellegzetes klorózis figyelhető meg, valószínűleg vashiány áll a háttérben, ami csíkozódással jár. A vashiány lúgos és meszes talajon a leggyakoribb.

A cinkhiány első jelei a halvány sárgás, zöld klorotikus csík a levél tövénél, vagy a főér mindkét oldalán. A fiatalabb levelek fehér/sárga színűek, vagy fehér/sárga szélűek, lilás szárral. Késik a kukoricahaj kialakulása, fejlődése és a növény érése, ami csökkent hozamhoz vezet. A cinkhiány jelentősebb a nagy foszfortartalmú és magas pH-értékű meszes talajokon. Az összes mikrotápanyag közül a kukoricának a cinkre lehet leginkább szüksége, a hiánytünetek leggyakrabban a V2 és a V8 növekedési szint között jelentkeznek.

Amennyiben a növény rézhiányos, a fiatal levelek sárga vagy világoszöld színűek, a növekedés későbbi fázisaiban pedig bekunkorodnak, a levélvégek pedig elkókadnak, szürkésfehér színük lesz majd elhalnak.

Súlyos mangánhiány hatására a fiatal és a közepesen kifejlődött leveleken egységesen fehér-sárga csíkok jelennek meg a levél középső részén. A csíkok nekrotikussá válnak, az elhalt szövet kihull a levélből. A tünetek hasonlóak a vashiányos állapotéhoz, a mangánhiány igazolásához tehát a levélszövet analízise szükséges. A mangán hiány elsősorban az időjárásnak erősen kitett trópusi talajokon, különösen a porózus talajon jellemző.