A nitrogén, amely a fehérjék egyik legfontosabb alkotóeleme, elengedhetetlen a növény fejlődéséhez. A szemes kukorica esetében a legmagasabb terméshozam 200-250 kg/ha N-ellátottság mellett érhető el. A nitrogénnek elég nagy arányban kell jelen lennie a növény fejlődéséhez. A nitrogénhiány rövid csöveket eredményez, amelyeken kevés szem fejlődik ki.
Az alacsony P-tartalmú talajokon végzet kísérletek eredményei azt mutatják, hogy megfelelő terméshozam 150 kg/ha P2O5-ellátottságig érhető el. A nagyon magas P-tartalmú talajok esetében is szükséges a kezdeti 20 kg/ha P2O5-ellátottság a magas terméshozam eléréséhez.
Az érzékenységi görbék rendszerint nagy érzékenységet mutatnak a kálium magas arányára. A legtöbb országban a K2O évenkénti aránya 150-250 kg/ha között mozog. A kukorica egyenlő arányban igényli a kálium- és a nitrogénellátást a magas terméshozam érdekében. Az alacsony N-ellátottság csökkenti a K-felvételt, és visszafogja a növekedést. A kálium- és foszforhiány hiányos szemterméshez vezethet a kukoricacső hajtáscsúcsain.
A bór szerepet játszik a sejtmegnyúlásban, a bibeszár növekedésében, és így közvetlen hatással van a kukorica szemtermésére. A bórhiány korlátozott szemterméshez vezethet, ilyenkor a kukoricacsövön néhány nagyobb szem található, sok mag azonban hiányzik. A leveleken vagy a talajban alkalmazott bór a növekedés alatt (V5-V7) magasabb hozamot eredményezhet.