Alkalmazási stratégiák
A műtrágyaszórás termékeny talajoknál alkalmazandó. Ez egy kis kockázatú technológia abban az esetben, ha a műtrágyát a vetés előtt vagy a növény növekedésének korai szakaszában alkalmazzuk. Azonban a növény leveleinek kifejlődését követően a műtrágya részecskéinek megkötése a levelek perzselődéséhez vezethet.
Habár az ilyen megperzselődés ritkán hat kedvezőtlenül a terméshozamra a növény regenerációjának és újranövekedésének köszönhetően, egy francia kutatás mégis azt támasztja alá, hogy a műtrágya alkalmazása a hatodik levél kifejlődését megelőzően ajánlott. A műtrágyaszórás és a karbamidos felületkezelés továbbá növeli az ammóniaveszteség esélyét, különösen magas hőmérsékletű területeken.
Beágyazásos módszer
Szemeskukorica-termőföldeken a műtrágyát a magtól legfeljebb 5 cm-re beágyazva elősegíthetjük a különböző tápanyagok, mint a nitrogén, a cink és a foszfor felszívódását a növény korai életszakaszában, amikor a gyökerek még nem képesek teljes mértékben magukba szívni a tápanyagokat.
A pneumatikus műtrágyaszórók használatával az ammónium-nitrátot a földfelszínre, a növény levelei alá juttatjuk, mely hatékonyan módszer a szórás okozta perzselés kockázatának minimalizálására.
A talajba ágyazás segítségével magas tápanyag-koncentrációt biztosíthatunk a fejlődő gyökerek közvetlen közelében, ahol a növény könnyebben fel tudja szívni azokat. Az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyát (pl. NPK) pedig érdemes fejtrágyázásos módszerrel alkalmazni, hogy elkerüljük a levélperzselődést.
Starter műtrágya
A starter műtrágyát a sarjadó növényeknél alkalmazzák annak érdekében, hogy már korán megerősödjön és növekedjen. A starter műtrágyák foszfor-alapúak, alacsony nitrogéntartalmuknak köszönhetően felgyorsul a gyökerezés és a növény korai fejlődése, ami pedig hozzájárul a termésmennyiség fokozásához. A starter-hatást többnyire a foszfor váltja ki, azonban a legjobb szinergiát a foszforral egyenértékű nitrogén hozzáadásával érhetjük el.
A nagy terméshozamú kukoricatermelő rendszerek esetében továbbá a cink tartalmú műtrágya használata is megfontolandó a korai növekedés elősegítésének érdekében.
1. Pop-up alkalmazás
A „pop-up” eljárás során a műtrágyát a maggal együtt ágyazzák be. Nevét onnan kapta, hogy alkalmazásával a növény elméletileg gyorsabban növekedik és ereszt gyökeret. A leghatékonyabb kombinációnak a foszfor és a nitrogén bizonyult, a mag közelében alkalmazva, némi kálium párhuzamos alkalmazásával. A YaraMila NPK műtrágyákat gyakran alkalmazzák ezzel a módszerrel, hogy elősegítsék a növény kezdeti fejlődését. Azonban használata után nitrogénes kezelésre van szükség, a karbamid használata pedig nem ajánlott, különösen magas pH-értékű talajoknál, melyekben káros hatással lehet a magvakra, valamint megakadályozhatja vagy késleltetheti a kicsírázást.
2. Műtrágya kijuttatása
A starter műtrágya alkalmazásának egy alternatív módja, hogy a műtrágyát a mag alá/mögé helyezzük. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhetjük az átmeneti tápanyaghiányt hideg és alacsony foszfortartalmú talajokban.
A műtrágya behelyezésének módját a helyi tapasztalatokhoz igazítják. A starter műtrágyát többnyire a mag alá és mellé helyezik. Argentínában, kis mennyiségű szer használata esetén a magtól való távolság 3 x 3 cm. Az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és európai agyagos talajoknál gyakran nagyobb, 5 x 5 cm-es távolság van a mag és a műtrágya között.
Magkezelés
A növény korai fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyagokat különösen a magok ültetése előtt érdemes alkalmazni. Ezek közé tartozik a cink és a foszfor, melyek bizonyos körülmények között nem elérhetőek a talajban.
Lombtrágyázás
A levéltrágyázás a közvetlenül küszöböli ki a tápanyaghiányt, ahol a talajkörülmények korlátozzák bizonyos tápanyagok felszívódását. A megfelelően összeállított termékek használata elengedhetetlen a kukorica kiegyensúlyozott táplálásához. Használatuk az életképes levelek kifejlődését követően lehetséges, azaz az első két levél megjelenése után, esetleg kompatibilis gyomirtó szerekkel vegyítve.
Öntözéses tápanyag-pótlás
Az öntözéses tápanyag-utánpótlás során a műtrágya közvetlenül a növényre kerül. Kukorica esetében leggyakrabban forgófejes öntözőrendszerekkel hajtják végre.
Ennek segítségével a csúcsterhelés időszakához közelebb válnak elérhetővé tápanyagok a növény számára, mely más módszerekkel kevésbé kivitelezhető, hiszen a kukorica nyolcleveles stádiumát követően már nehéz műtrágyaszóró kocsival vagy permetezővel végighaladni a termőföldön. Forgófejes öntözőrendszer segítségével a termelők a növény fejlődési szakaszaihoz igazíthatják a nitrogén és kálium használatát.
Még több a tény a kukoricáról:
Agronómiai irányelvek
Kukoricát leginkább az 55-ik északi és a 45-ik déli szélességi fok között termesztenek. A kukorica használja fel leghatékonyabban a napfényt, és a hektárra bontott terméshozama is a legmagasabb a hazánkban termesztett növények közül.
Tápelem összegzés
A kukorica esetében a tápanyag-felvétel főleg a szárnövekedés során történik (4-8 leveles állapottól címerhányásig), a műtrágyát célszerű ez előtt kijuttatni -hacsak nem csévélődobos öntözést alkalmazunk-, mert a magas és sűrű növények között nehéz a...
Kukoricatermesztés a világban
Kukoricából az összes többi gabonánál többet termelnek minden évben. Nagyjából 162 millió hektár területről 850 millió tonna szemes kukoricát termelnek ki, ami kb. 5,2 tonna/hektár terméshozamot jelent.
Gyomnövények, kártevők és betegségek
A kártevő rovarok elterjedése évszakról évszakra változik és a termelők rendszerint folyamatos ellenőrzés mellett szabályozzák a vetésforgót a kockázatok csökkentése érdekében.
Talaj és meszezés
A kukoricának kicsi a tűréshatára az alacsony (<5,0) pH-értékű talajjal szemben, ahol az alumíniumtoxicitás visszafogja a gyökérnövekedést, a mangántoxicitás pedig a növény fejlődését. A megfelelő pH-érték 6-7,2 közé esik.
Kukoricapiac
A búzához és rizshez képest felhasználását tekintve a kukorica valószínűleg a legsokoldalúbb gabonaféle.
A Yara által javasolt termékek kukorica termesztésekor
