A megfelelően kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás fontos a burgonya gumóméretének növeléséhez. A nitrogénről, a foszforról, a káliumról, a kalciumról, a magnéziumról és a mangánról is kimutatták, hogy hatással van a burgonyagumó méretére.
A nitrogén fontos a növekedés és a magas hozam szempontjánól egyaránt. Leginkább a levélzet kialakulása során, és a gumónövekedés idején szükséges, amikor biztosítja a levelekben a megfelelő fotoszintézist. A növény fejlődésének korai szakaszában a nitrogén a levélzet megfelelő kialakításában segít, míg a későbbi növekedési szakaszokban a levélzet megfelelő fenntartását és a hozam maximalizálását segíti. Azonban ezt egyensúlyban kell tartani, mivel a túl sok korai nitrogén túlzott vegetatív növekedéshez vezethet a gumók kialakulásakor, a későbbi szakaszokban pedig "túlméretes" gumókat eredményezhet, amelyek könnyen fertőzés áldozatai lehetnek.
Így a nitrogén megfelelő mennyisége és időzítése igen fontos a kívánt terméshozam, gumóméret és minőség biztosításához.
Ez az angliai kísérletsorozat azt szemlélteti, hogy a megnövelt nitrogénellátás nagyobb gumóméretet és terméshozamot eredményez.
A nitrogén alkalmazásának módja is fontos. Legjobb, ha a megfelelő mennyiségű ammóniumot és nitrátot vetéskor alkalmazzuk, de a túl sok ammónium-nitrogén hátrányos, mivel csökkenti a gyökérzóna talajának pH értékét, s ezzel elősegíti a rizoktónia előfordulását. A gumóképződés megindulásától végig a gumó kifejlődéséig a nitrát-nitrogénnek egyértelműen kedvező hatása van, ezért ez a preferált tápanyagforrás.
A gumóképződés megindulása után alkalmazott foszfor-lombtrágyázás növeli a gumóméretet, és ezzel növeli a gumóhozamot is, mindazonáltal a foszfor-lombtrágyázás nem helyettesíti a talaj foszforkezelését, és ha a talaj nem tartalmaz kellő mennyiségű foszfort, akkor a vegetációs időszak elején kívánatos növekedés nem lesz optimális.
Ezek a független kísérletek folyamatos hozamnövekedést mutatnak a foszfor-lombtrágyázás eredményeként a gumóképződés megindulása után, ami a gumóméret és a hozam növekedéséhez is vezet egyben.
A burgonya nagy mennyiségű káliumot vesz fel a tenyészidőszak során, mivel ez kritikus fontosságú a magas terméshozamhoz.
Öt kísérletben három éven át káliumban gazdag vulkanikus talajon: 120 kg K2O/ha termésnél 10t/ha-val nőtt az átlagos hozam.
Kalcium alkalmazása a gumóképződés idején növeli a gumók méretét.
Ez a tanulmány jól szemlélteti a kalcium alkalmazásának előnyeit stresszes körülmények között, jelentős hozamnövekedés mellett.
A magnéziumra a gumófejlődés során van szükség, és ha nem megfelelő mennyiségben alkalmazzuk, akkor a gumóméret és a hozam is alacsonyabb lesz.
A súlyosan magnéziumhiányos talajokon a hozam akár 15%-kal is csökkenhet. Ilyen esetekben a magnézium rendszeres alkalmazása éves szinten 1-10%-os hozamnövekedést eredményezett az elvégzett kísérletekben.
A magnézium felvétele a többi kation, különösen a kálium egyensúlyától függ. Ha a talaj káliumkoncentrációja magasabb, akkor az magnéziumhiányhoz vezethet. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy kellő mennyiségű magnézium található a talajban, mégis a száraz talaj korlátozhatja a felszívódást. Mindkét esetben a magnézium lombtrágyázás igen hatékony lehet.
A magnéziumra a gumónövekedés idején van szükség. Ha az ellátás csökken, akkor a gumóméret és a hozam is csökken. A talaj magnéziumhiánya a hozamot akár 15%-kal is csökkentheti.
Ezek a kísérletek hozamemelkedést mutatnak keserűsó (magnézium-szulfát) rendszeres alkalmazását követően a magnéziumhiányos talajon.
A termelők a következők révén befolyásolhatják a gumók méretét: